hívja az embert a vér szava?

Csak azért kérdezem, mert édes jó apám leesett a lépcsőn egy fél emeletet. Majdnem sikerült meghalnia!

Megszeppenve figyeltem, hogyan birkózik az agyam a szívemmel. Amíg nagy volt a para, addig a szív vitte a prímet. De ahogy fokozatosan javult az állapota, úgy erősödött fel egyre jobban az agyamba lévő kórus. "Noooormáááális vagy? Mi a f@szt parázol?" Ordibálták odabentről azt is, hogy "emlékszel még arra, voltál úgy 8 éves, amikor beléd rúgott teljes erővel, mert akartad elengedni inni"? "Emlékszel, hogy 12 évesen visítva örültél a Fiderikusz show-n, hogy a mama meg ne hallja, hogyan ordít apád anyukáddal"? "Nem dereng véletlenül, hogy a 18-dik szülinapodon reggel 9-kor elment számosgyertyát venni a tőletek 6 percre lévő cukrászdába, és éjjel 11-kor ébresztett fel, hogy a markodba nyomja a 6 darabba lévő viaszhalmazt"? "Kicsit se számít már az a gyomorszorító érzés, amikor 21 évesen az akkor már vagy két hónapja neked udvarló pasi kopogott be a bejáratiajtón, hóna alatt az apáddal"? "Te tényleg meg bírtad bocsátani azt, hogy a nászutad első három napját végigbőgted, mert édes jó apád arra a kérdésre, hogy milyen volt az esküvőm, azt a választ adta (az egyetlen gyermeke egyetlen esküvőjére), hogy szar, mert nem ihattam eleget?"

"De hát azért volt egy csomó jó is"- válaszolt a szívem. "Emlékszel...., ööö..., emlékszel... ööö... na emlékszel, vett neked egy biciklit. Jó hát pirosat? És? Attól még gurul, hogy utálod?" "Bunkó, hogy utálhatod, ez az egyetlen emléked lenne róla, ha meghalna. És különben is, olyan jó ember, amúgy... Nem tehet róla szegény... Az alkohol rabja.., ha nem inna..., és különben is talán majd most... Légy jó kislány!"

Csak azért kérdezem, mert úgy néz ki, hogy megmarad, és lehetséges, hogy jó pár napot együtt fogunk tölteni mostanság! És szegény olyan halkan beszél, félek, hogy nem fogom meghallani, hogy mit mond, az agyamba ordító kérdéstől: "Megérdemli ez egyáltalán, hogy törődjek vele???"